Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kép A csakra szó szanszkrit eredetű, jelentése: kerék, energiaörvény. Az energiaörvényben összemosódik a kint és a bent, mivel a külsőt a belső behúzza, akárcsak a víz örvényei.  A csakra forgása szívó hatást hoz létre, amely energiát, vagy információt vonz be. Ezt az energiát, vagy információt használjuk arra, hogy érzéseket és gondolatokat alkossunk. Eltérő vélemények vannak arról, hogy az embernek hány csakrája van, de a szakirodalom többsége 7 főcsakráról beszél, melyek a gerinc mentén helyezkednek el, sorban egymás után, a gyökércsakrától a koronacsakráig. Ebből kettő függőleges pár, testünk tengelye – Ég és Föld összekötése – a többi öt vízszintesen, egymásnak párjaként, helyezkednek el. A test elülső oldalán az érzelmi, a hátsó oldalán az akarati erőközpontok helyezkednek el. A páros csakrák a gerincoszlop mentén fel és lefelé mozgó, fő, függőleges erőáramba csatlakoznak be. Ez az ember fő energetikai tengelye. Mindkét vége nyitott, alulról a gyökércsakrába, felülről a koronacsakrába torkollik. Mindebből látszik, nemcsak jelképesen, hogy a Föld erőit magába gyűjtő gyökércsakra, és a Kozmikus erők felfogására alkalmas koronacsakra gerinc melletti összeköttetése az ember testi-lelki-szellemi fő tartóoszlopát képezi. Mind a hét csakrának meghatározott színe, feladata van.

A hét csakra mindegyike egy bizonyos belső elválasztású mirigyhez és a környékén található szervekhez kapcsolódik, a kozmoszból és a Földből gyűjtött életenergiával látva el őket. Ha valamelyikük blokkolt, az életenergia nem képes akadálytalanul áramolni és így testi problémák keletkezhetnek azon a testtájékon.

 

A csakrák tisztítása, karbantartása, energetizálása mellett fontos az energiarendszer védelme is. Nap, mint nap, különböző kellemetlenség ér bennünket, melyek megtépázhatják energiarendszerünket.

 

A betegség nem ellenség, hanem jelzés, mely arra utal, hogy egy csakra, s ezzel együtt az egész rendszer hol billent ki a harmóniából.

 

Forrás: Klausbernd Vollmar - A csakrák