Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A tibeti orvoslás története

A tibeti gyógyító rendszer a világ egyik legősibb, legrégebbi ismert hagyományos orvosi tudománya. Ez a tibeti kultúra szerves része és évszázadok alatt fejlődött ki. A tibeti orvoslás hagyománya a civilizációval megegyező korú. Mivel az emberiség táplálkozása és túlélése a természettől függ, az egészség iránti ösztönös belső vágya és a felhalmozott tudás vezetett arra minket, hogy a természetben fedezzünk fel számos gyógymódot a közönséges betegségekre. 

Például a chang (tibeti bor) készítése során visszamaradt árpaüledék felhasználása megduzzadt testrészekre, gyomorrontás esetén, forró víz ivása vagy olvasztott vaj használata vérzésre mind olyan terápia, amely gyakorlati tapasztalatokból fakad, és fokozatosan alakította a tibeti gyógyítás művészetének alapjait. 

A tibeti gyógyítás öröksége a Négy Tantra könyvén (rgyud-bzhi) alapul,  amely a mai napig az alapvető orvosi szöveg maradt. A Buddhizmus előtti időkben Tibetet a bennszülött Bon hagyomány vallási és kulturális befolyása érte. Bizonyítékok azt sugallják, hogy az orvoslási gyakorlat számtalan formája létezett már abban az időben is. Ezen gyakorlatok pontos befolyása a tibeti gyógyító hagyomány fejlődésére ennek ellenére még tisztázatlan.

A tibeti orvoslásról

Az orvoslás Buddhája / kék Buddha

A tibeti gyógyítás tudomány, művészet és filozófia egyben, amely holisztikus (teljességre törekvő) megközelítést alkalmaz az egészség  megóvásában. Tudomány, mert az alapelvei rendszerezett és logikus keretbe vannak foglalva, mely a test és annak természettel alkotott viszonyán alapul. Művészet, mert a gyógyító kreativításán, éleslátásán, finomságán és könyörületén alapulnak diagnosztikai technikái. Végül filozófia, mert felöleli a fő Buddhista alapelveket; az önzetlenséget, a karmát és az etikát. 

A buddhista filozófia megállapítja, hogy a világegyetemben minden állandó mozgásban van – hogy minden jelenség ideiglenes, és az egyetlen állandó jellemző a változás maga. Ahogyan Buddha mondta: „Nem lényeges, hogy akár  tökéletes lények születnek-e vagy nem, az tény marad és a létezés kemény szükségessége, hogy minden teremtmény múlandó.” Ez az a  változékonyság, amely a szenvedést okozza minden egyes lénynek az élet egyik vagy másik szakaszában. A szenvedés ekképpen nem véletlenszerű, de egy sajátos, akár ebben, akár egy korábbi életben bekövetkezett okból fakad. Csak a megfelelő tanulással, és a Dharma őszinte gyakorlásával szabadulhatunk ki a szenvedés ördögi köréből.

A tibeti gyógyítás elmélete megállapítja, hogy minden a világegyetemben 5 alapelemből épül fel: 

1. sa (Föld)

2. chu (Víz)

3. me (Tűz)

4. rLung (Szél)

5. Nam-mkha (Tér / Űr)

Bár mind az öt alapelem felelős minden szöveti sejt képződéséért, minden elemnek megvan a maga sajátos hatása: 

1. A sa az izomszövetek, csontok, az orr és a szaglás kialakulásában játszik nagyobb szerepet

2. A chu a felelős a vér, a testnedvek, a nyelv és az ízlelés kialakulásáért

3. A me a felelős a testhőmérsékletért, az arcszínért, a szemekért és a látásért

4. A rLung a légzés, a bőr és a tapintás

5. nam-mkha a testüregekért, a fülekért és a hallás képességéért. 

 

A három alap energia:

1. Lung ( szél )áthatja a testet és a pszichikumot az egyén élet energiájának a része. A test azon alapenergiája, amely a Levegő elem természetét testesíti meg. Viharos, könnyű, hideg, szövevényes, nehéz és változékony a jellemzői. 

Ez a felelős a fizikai és mentális tevékenységekért, a légzésért, a vizelésért, az arcért, a magzatért, a menstruációért, a nyálelválasztásért (köpés), a böfögésért, a beszédért, az érzékszervek tisztaságáért, az életet fenntartja azzal, hogy közvetítőként működik a test és a szellem között. 

2. Tripa  ( hő) alapvetően a tűz természetével bír. Olajosként, élesként, forróként, világosként, rossz szagúként, hashajtóként és folyékonyként jellemzik. 

Felelős az éhségért, szomjúságért, az emésztésért és feldolgozásért, elősegíti a testhőt, a test színének fényt ad, biztosítja a bátorságot és az elszántságot.

3. Badkan  (nyálka) természetében hideg, és olajosként, hűvösként, nehézként, tompaként, szilárdként és ragadósként jellemzik. 

Bad-kan felelős a test keménységéért, az ízületekért a szellem stabilitásáért, segíti az alvást,  ez biztosítja a türelmet. 

Egy egészséges test

Sowa rigpa (a gyógyulás vagy a hagyományos tibeti orvoslás, asztronómia és asztrológia művészete és tudománya) magában foglalja, ezeknek az osztályoknak a megfelelő beállítását, pl. a 3 testnedv, 7 testi összetevő és 3 váladék egyensúlyi helyzetbe hozását. Ha ez teljesül, akkor a testet egészségesnek mondhatjuk, vagyis szabadnak a pszicho-fiziológiai rendellenességektől, míg ezen energiák terén az egyensúly felborulása rendellenes állapotot, vagy betegséget okoz.


Forrás: sorig.hu.